Absztraktok Visegrád 2005

Kétoldali herebiopsziát követően kialakult scrotumnecrosis megoldása

Albert István, BM Központi Kórház és Intézményei Urológiai Osztály 
Kartik Ilona, BM Központi Kórház és Intézményei Plasztikai Sebészet 
Balogh István, KRIO RT Sejt és Szövetbank 
Rózsahegyi József, BM Központi Kórház és Intézményei Urológiai Osztály

Célkitűzés: 48 éves férfibeteg kétoldali herebiopsziáját követoen kialakult jobboldali scrotumnecrosis esetének, műtéti megoldásának bemutatása 
Módszer: A beteg anamnézisében jobboldali aorto-byfemoralis bypass mütét szerepel. Infertilitás, azoospermia miatt végzett kétoldali herebioszia után jobboldali heretáji fájdalom, duzzanat, lázas állapot, majd a scrutumbor necrosisa indult meg. Konzervativ kezel és ellenére a folyamat tovább progrediált, ezért punctiót, drainage-t végeztünk, mely során véres-serosus váladék ürült. A kialakult necrosis az arteria pudenda ellátási területének megfeleloen demarkálódott. A 9. postoperativ napon a necrotikus bor lel öködö tt, necrectomiát végeztünk, ezután a sebet nyitva kezeltük. A 13 postoperatív napon a jobb comb belso felszínérol vett nyeleslebeny plasticat végeztünk.A lebeny jól megtapadt,de két héttel a műtét után a comb borének metszésénél 2 cm-es, a lebeny apikál is részén 3 cm-es dehistentia alakult melyeket zártunk. 
Eredmények: Egy hónappal a nyeleslebeny plastica után per primam gyógyúlt sebbel, jól megtapadt lebennyel, panaszmentesen bocsátjuk haza.A biopsziás anyagban talált spermiumok felhasználásával ICSI történt, 3 megtermékenyített patesejt beültetése után egy élo, egés zséges fiúgyermek született 
Következtetés: Véleményünk szerint a kialakult scrotumnecrosis keringési zavar, mikroembolizáció következménye lehetett bacteriális felülfertozéssel. Habár a kétoldali herebiopszia álatlában minimális kockázattal és szövodménnyel járó műtéti beavatkozás, mi fokozott m ütéti kockázatú betegnél csak egyoldali beavatkozást javaslunk egy ülésben.,

Aggasztóan romlik a férfiak spermaképe

Baksza Ildikó, Krio Intézet 
Kentzler Eszter, Krio Intézet 
Imre Emese, Krio Intézet, 
Oláh Zsuzsa, Krio Intézet 
Balogh István, Krio Intézet

A férfiak spermaképe romló tendenciát mutat nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. Egyre több a meddo házaspár, és az esetek 30-40%-ában a férfi oldal miatt nem születik gyermek. A Krio Intézet 2000-ben indította el donorprogramját. Az akkori felmérések szerint a jelentkezo fiatalok mintegy 30-40%-a felelt meg a követelményeknek. A 2004-es adatok szerint ugyanez a megfeleloség 20% alá csökkent. Egyre kevesebb fiatal férfi lesz tehát donor és ezzel párhuzamosan egyre kevesebb egészséges férfi tároltat ivarsejtet, ugyanakkor no azoknak a száma, akik valamilyen nemzoszervi betegségben szenvednek (heretumor, OAT, azoospermia). A Krio Intézet munkatársai konkrét számokkal kívánják alátámasztani a jelenséget.

Mélyhűtött ICSI embriók beültetésével nyert klinikai tapasztalatok ,

Dr. Cseh Sándor, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, 
Dr. Konc János, Szent János Kórház Budai Meddoségi és IVF Centrum, 
Dr. Kanyó Katalin, Szent János Kórház Budai Meddoségi és IVF Centrum, 
Varga Erika és Kriston Rita, Szent János Kórház Budai Meddoségi és IVF Centrum

A petefészek stimulálási protokollok és az in vitro embrió tenyésztési rendszerek hatékonysága javulásának eredményeként egy - egy kezelési ciklusban a korábbinál lényegesen több petesejt/embrió remélhető, aminek köszönhetően az embrió fagyasztás klinikai alkalmazásának jelentősége az elmúlt években nagymértékben felértékelődött. Vizsgálataink célja volt az intézetünkben klinikai körülmények között végzett mélyhűtéssel kombinált ICSI-ET programok eredményeinek retrospektív értékelésével összehasonlítani a különböző fejlődési stádiumban mélyhűtött/felengedett ICSI embriók 1) túlélési arányát, majd az embriók visszaültetése után 2) az implantációs és 3) klinikai terhességi arányokat, továbbá 4) elemezni olyan adatokat, amelyek hatással lehetnek az eredményességre (pl. a páciensek életkora, test tömeg index értéke, az azonos időszakban végzett friss és fagyasztott ciklusokban jelentkező vetélések és méhen kívüli terhességek száma, stb.). Az eredmények statisztikai értékelésénél, ellenőrzésénél ?2 próbát, egytényezős variancia-analízist (ANOVA) és több változós variancia-analízist alkalmaztunk (StatSoft, Inc. 2004. STATISTICA version 6.). A vizsgált időszakban, az elmúlt év végéig (18 hónap alatt) összesen 1328 embriót mélyhűtöttünk, majd 147 ICSI-ET ciklusban transzferáltunk fagyasztott embriót. A fagyasztott embriók kb. 30%-át engedtük fel és átlagosan 3.1 mélyhűtött embriót ültettünk ciklusonként. Nem találtunk különbséget a különböző fejlődési stádiumban mélyhűtött embriók túlélési arányában (átlagosan 88%). Az eredmények összevont értékelésével megállapítható, hogy a vizsgált 147 fagyasztott ICSI-ET ciklusban 37.4 %-os (55/147) terhességi arányt értünk el. A biokémiai terhességek aránya 8.8%-nak (13/147), az un. "ongoing" terhességek és szülések aránya 28.6%-nak (42/147) bizonyult. A blasztociszta stádiumban fagyasztott embriók csoportjában magasabb beágyazódási (21.8%, 12/55) és terhességi arányt (36.4%, 8/22) értünk el, mint a 2 napos (implantációs arány: 7.6%, 5/66; terhességi arány: 26.3%, 5/19) és 3 napos (implantációs arány: 11.0%, 36/327, terhességi arány: 27.3%, 29/106) korai osztódási stádiumban mélyhűtött embriók csoportjában (p < 0.039). Nem találtunk különbséget az azonos időszakban végzett friss és fagyasztott ICSI-ET programok között az abortuszok és a méhen kívüli terhességek számában (9.2% vs. 6.8%; 1.5% vs. 1.7%) és nem volt hatása az életkornak a kezelések kimenetelére. A terhes és nem terhes páciensek testtömeg index-ét (BMI) összehasonlítva azt tapasztaltuk, hogy a magasabb BMI értékkel bíró páciensek esetében nagyobb valószínűsége van a terhesség kialakulásának (p < 0.029). Összefoglalva, az embrió mélyhűtés klinikai alkalmazása révén lehetőségünk nyílik, az un. kumulatív terhességi arány növelésén keresztül az asszisztált reprodukciós beavatkozás hatékonyságát javítani. A szakemberek véleménye megosztott atekintetben, hogy mikor, melyik fejlődési stádiumban előnyösebb mélyhűteni a humán embriókat. Nagyszámú fagyasztott/felengedett embrióval és mélyhűtött ICSI-ET ciklussal nyert eredményeink jelzik, hogy az embriók fejlődési stádiuma és a páciensek BMI értéke hatással van az eredményességre. Tapasztalataink szerint a fagyasztás késleltetésével, az embriók blasztociszta stádiumban történő mélyhűtésével növelhetjük a fagyasztással kombinált ICSI-ET ciklusok sikerességét.

Az ovariális hyperstimulácio(OHSS) prevenciója és kezelése az asszisztált reprodukcióban résztvevő pácienseknél. 

Dévai István , Dévai Intézet, 1112 Budapest , Törökbálinti út 56. 
Szűcs Kálmán, Dévai Intézet, 1112 Budapest , Törökbálinti út 56. 
Bojtor Gyöngyi , Dévai Intézet, 1112 Budapest , Törökbálinti út 56. 
Vass Zoltán , Dévai Intézet, 1112 Budapest , Törökbálinti út 56. 
Csizmadia Károly , Dévai Intézet, 1112 Budapest , Törökbálinti út 56.

Összefoglaló

Az asszisztált reprodukció során a cél az optimális számú petesejt/embryo létrehozása úgy ,hogy a kontrollált ovariális hyperstimuláció szövődményeit elkerüljük.

Lehetőségek: 
1. spontán cyclus alkalmazása 
2. individuális kezelési sémák( metformin, alacsony dózisú gyógyszerelés,HCG dózis megválasztása) 
3.ovulácio indukció elött ill. után alkalmazott gyógyszeres megoldások 
4.embryotranszfer selectiója

Mütéti megoldások: 
1. "korai" punctio: éretlen oocyták in vitro maturatioja. 
2. stimulácio előtti ováriumresectio/cauterisatio 
3. terhesség redukciója /megaszakitása 
4. ováriumok részleges vagy teljes eltávolitása

Intézetünk komplex algoritmusa a súlyos OHSS meggátlására

Hatékony és korszerű inszemináció

Dr. Drávucz Sándor, Országos Gyógyintézeti Központ

Napjainkban valamennyi orvosi beavatkozásnak forráshiánnyal kell szembenéznie. A hatékony forrásallokáció szinte a legfontosabb kérdése vált, amely újra fogja értelmezni az asszisztált reprodukciós eljárások gyakorlatát, így az inszeminációk szerepét is . A társadalom és a finanszírozó elvárása, hogy valamennyi asszisztált reprodukciós technika eredményesen, és hatékonyan történjék. Ma már elengedhetetlen, hogy valamennyi asszisztált reprodukciós eljárás, megfeleljen a fenti szempontoknak. Így megfogal mazha tjuk, hogy eredményes és hatékony kezelést a meddo párok csak akkor kaphatnak, ha az immunológiai és funkcionális meddoségi okok maradéktalanul feltárásra kerülnek, figyelembe véve az életkor szerepét és a genetikai hátteret is. Protokollok, minimumfeltételek, és indikátorok bevezetése elengedhetetlen a ma már jogosan elvárható szakmai garanciák megteremtéséhez valamennyi asszisztált reprodukciós eljárás vonatkozásában.

Intrauterin pathológiák - A hysteroscopos sebészet szerepe az infertilitas kezelésében ,

Dr Elekes Tibor, Szt. János Kórház, Szül. Nogy. O. 
Dr Lintner Ferenc, Szt. János Kórház, Szül. Nogy. O., 
Dr Konc János, Budai Meddoségi Centrum,

Retrospektív-prospektív tanulmányunk célja a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályon hysteroscopos beavatkozáson átesett ismert, vagy ismeretlen etológiájú meddo betegek utánkövetéses vizsgálata, különös tekintettel az intrauterin pathologiában szenvedo b etegcsoport műtétet követo spontán, vagy mesterséges megtermékenyítés általi fertilitásának alakulására. Osztályunkon 2000.-2005. között 420 esetben végeztünk hysteroscopos beavatkozást primer, vagy secundaer steril betegeknél. Az adatok feldolgozását a kórlapok, műtéti leírások, szövettani vizsgálatok, valamint azon betegek esetében, akik a beavatkozást m egelozoen, vagy követoen in vitro fertlizatios programban vettek részt, az IVF központok dokumentációi alapján végezzük. A hysteroscopiák több mint 60%-ában operatív beavatkozás, (adhesiolysis különbözo stádiumú méhűri összenövés miatt (21%) uterus sept um (1 2%), submucosus-intramuralis myoma (7%), vagy polypus resectio (17%)) történt. A hysteroscopia és a hysteroscopos sebészet az infertilitast okozó intrauterin pathologiák kezelésének gold standard eljárása. Tanulmányunk alapján alkalmazása az ismert és ismeretlen eredetű meddoségben szenvedo betegeknél növeli a spontán, illetve mes terséges úton létrejött teherbeesési arányt, csökkenti az IVF ciklusok számát.

Éretlen (MI) petesejtek megtermékenyítésének lehetosége ICSI kezelések során

Fancsovits Péter, Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest ,
Tóthné Gilán Zsuzsa, SE-ÁOK, I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest ,
Takács F. Zoltán, SE-ÁOK, I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest ,
Murber Ákos, Papp Zoltán és Urbancsek János, SE-ÁOK, I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest,

Bevezetés: Az intracitoplazmatikus spermium injekciós (ICSI) kezelések során találkozhatunk éretlen, a meiózis elso foszakaszának metafázisában levo (MI) petesejtekkel. Az MI petesejtek ICSI keze-lése megkísérelheto, de a megtermékenyülési arány várható an elmarad az érett (MII) pete---sejtek megtermékenyülési arányától. Jelen tanulmányunkban ICSI útján meg-termé-ke-nyí-tett MI petesejtek morphológiai sajátosságait vizsgáltuk azzal a céllal, hogy meghatározzuk, melyek azok a tulajdonságok, melyek elore jelzi k az éretlen petesejtek megtermékenyülésének esélyét.
Anyag és módszer: Retrospektív tanulmányunkban a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált Reprodukciós Osztályán 2001. december és 2004. július közötti idoszakban elvégzett 395 ICSI módszerre l kiegészített IVF-ET kezelés során nyert 2734 petesejt adatait dolgoztuk fel. Ez ido alatt 99 kezelés során (a kezelések 25%-ban) 145 MI petesejtet (5.3%) találtunk. Az éretlen (MI) és érett petesejteket azonos idopontban, a petesejtnyerés után 4 -8 ór ával termékenyítettük meg. Az ICSI kezelést megelozoen az éretlen petesejteket morphológiai bírálatnak vetettük alá, mely kitért a zona pellucida vastagságára, a perivitellináris tér nagyságára (normál, vagy a szokottnál nagyobb), a citoplazmában megfig yelheto szemcsézettségre (kráterszerű szemcsézettség jelenléte, vagy homogén citoplazma), valamint vacuolumok jelenlétére illetve hiányára. Az ICSI után 16-18 órával ellenőriztük a megtermékenyülést. Az adatok statisztikai értékelését X2- és Mann-Whitney fél U-próbával végeztük
Eredmények: A zona pellucida vastagsága nem különbözött (P=0.9) a megtermékenyült [19.4 um; (SD: 3.9)] és a nem megtermékenyült petesejtek csoportjában [19.6 um, (SD: 4.8)]. A normál nagyságú perivitellináris térrel rendelkezo MI petesejtek sz ignifikánsan (P= 0.021) nagyobb arányban termékenyültek meg [28% (17/60)], mint a normálisnál nagyobb perivitellináris térrel rendel zok [12% (11/85)]. A vacuolumot tartalmazó, illetve nem tartalmazó petesejtek megtermékenyülési aránya nem tért el szignifikáns mértékben [27% (7/26), vs. 18% (21/119), P=0.278]. A homogén citoplazmájú petesejtek nagyobb hányada termékenyült meg, mint a melyek citoplazmájában kráterszerű szemcsézettséget figyeltünk meg [24% (25/105), vs. 8% (3/40), P: 0.026]. Azon MI petesejtek, melyekben megnagyobbodott perivitellináris tér és kráterszerű szemcsézettség egyszerre fordult elo, a megtermékenyülési arány mind össze 7% (2/27) volt, amely jelentosen elmarad a mindkét tulajdonságot tekintve normális morphológiájú petesejtek 34%-os megtermékenyülési arányától (16/47) (P=0.0102).
Következtetések: Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az éretlen, MI petesejtek zona pellucidájának vastagsága, valamint vacuolumok jelenléte a citoplazmában nem befolyásolja a megtermékenyülés esélyét. A petesejt citoplazmájának éretlenségét jel zo kráterszerű szemcsézettség, valamint a megnagyobbodott perivitellináris tér azonban jelentosen csökkentik a petesejtek megtermékenyülésének esélyét. Mindezek alapján azon petesejtek, amelyek kráterszerű szemcsézettséget nem tartalmaznak, és normál pe rivit ellináris térrel rendelkeznek, megfelelo citoplazmatikus érettségűnek tekinthetok. Ezen petesejtek esetében a petesejtnyerés napján végzett ICSI kezeléssel elfogadható megtermékenyülési arány érheto el. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy éretlen citoplazmár a utaló morphológiai sajátosságok esetén (kráterszerű szemcsézettség, megnagyobbodott perivitellináris tér) célszerű késobbi idopontra halasztani, és in vitro érlelést követoen elvégezni a petesejtek megtermékenyítését.

Igazítsuk az élethez a rendeleteket! (Követi-e az asszisztált reprodukció gyakorlatát a szakmai protokoll?)

Dr. Forgács Vince , Forgács Intézet Asszisztált Reprodukciós Központ, 
Dr. Sipos Miklós , Forgács Intézet Asszisztált Reprodukciós Központ, 
Dr. Görhöny Botond , Forgács Intézet Asszisztált Reprodukciós Központ, 
Guttmann-né Reichart Anikó , Forgács Intézet Asszisztált Reprodukciós Központ,

A magyarországi IVF több, mint 15 éves múltra tekint vissza. Ezalatt az idő alatt több tízezer ciklus kezelést végeztünk. Az IVF technika fejlődése és a megszerzett tapasztalatok egyre jobb eredményekhez vezettek. A szakmai protokoll és finanszírozási struktúra évek óta változatlan, korlátozóan hat a további fejlődésre. Az asszisztált reprodukciót szabályozó törvény és a végrehajtási utasítás korrekcióra szorul. Az előadás célja, hogy a megváltozott nemzetközi gyakorlat fényében átgondoljunk és megváltoztassunk néhány évek óta változatlan, de idejétmúlt protokolláris álláspontot. Változtatást látunk szükségesnek az alábbi kérdésekben:
- A meddőségi kivizsgálás menete
- Az IVF előtt végzendő AIH-k száma
- Konvencionális IVF és ICSI aránya és indikációja
- Transzferálható embryok számának meghatározása (D3, D5)
- A kezelt és a transzferált ciklus számának értelmezése (kryo transzfer?)
- Finanszírozási anomáliák korrigálása (törtfinanszírozás, blasztocysta transzfer, stb.)

A MART Kongresszus résztvevői konszenzus esetén felhatalmazást adhatnak a MART vezetőségének, hogy kidolgozza a naprakész és előremutató szakmai protokollokat és finanszírozás-technikai környezetet és azt a megfelelő fórumokon képviselje.

AMBULATORY TUBAL ASSESSMENT

S. Gordts, Leuven Institute for Fertility and Embryology
R. Campo, Leuven Institute for Fertility and Embryology
M. Valkenborg, Leuven Institute for Fertility and Embryology
Sy. Gordts, Leuven Institute for Fertility and Embryology
I. Brosens, Leuven Institute for Fertility and Embryology
P. Puttemans, Leuven Institute for Fertility and Embryology

Indirect methods for evaluation of tubal patency have been proven to have a rather low sensibility and sensitivity; nevertheless they are still frequently used as a routine in the exploration of female infertility. There is no evidence that HyCoSy is superior over HSG to test tubal patency. Laparoscopy, still considered as the golden standard, is too invasive as a diagnostic tool in patients without obvious pelvic pathology and is therefore frequently omitted. Accurate diagnosis of disorders for which effective treatment exists is therefore delayed.
TVE is an office procedure and more accurate and complete than HSG and HyCoSy as a first-line investigation. It is performed in a patient in a normal gynecological position, using small endoscopes and a watery distension medium. As the endoscope is in the axis of the tubo-ovarian structures no supplementary manipulation is needed and inspection of the organs in their normal physiologic conditions becomes possible. The continuous irrigation keeps the organs afloat and allows a clear visualization of filmy adhesions. When indicated the procedure was completed with a patency test, salpingoscopy and hysteroscopy. TVE allowed us to visualize the process of ovum release at the moment of ovulation.
In patients without obvious pelvic pathology TVE can be used as a first line diagnostic procedure without postponing an early diagnosis and accurate therapy.
Prospective randomized studies are required to establish TVE as first line investigation.

INTRACITOPLAZMATIKUS SPERMIUM INJEKTÁLÁS METODIKAI ÖSSZEHASONLÍTÁSA HUMÁN ÉS EGÉR MODELLRENDSZEREN

Dr. Görhöny Botond , Forgács Intézet, Budapest; Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő, 
Dr. Bodó Szilárd , Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő, 
Dr. Dinnyés András , Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő, MTA-SZIE Alkalmazott Állatgenetikai és Biotechnológiai Kutatócsoport, Gödöllő, 
Dr. Forgács Vince , Forgács Intézet, Budapest

Az intracitoplazmatikus spermium injektálás (ICSI) során egyetlen hímivarsejtet juttatunk a petesejt citoplazmájába, biztosítva ezzel az ivarsejtek összeolvadását. A 90-es évek elején kidolgozott eljárás emberi petesejteken való alkalmazása azonnali, igen hatékony beavatkozásnak bizonyult. Egér petesejtek esetében azonban ugyanez nem volt igaz, ezért a rendszert továbbfejlesztették. Az emberi petesejten végrehajtott ICSI az alapvető mikromanipulációs eszközökön, a petesejtet tartó holder- és az injektáló kapillárisokat vezérlő mikromanipulátorokon túl semmilyen speciális berendezést nem igényel. Az immár 14 éve rutinszerűen alkalmazott eljárás hatékonyságára jellemző, hogy az érett emberi petesejtek 80-85%-a termékenyül ICSI-t követően, majd az ezekből továbbfejlődő embriókat visszaültetve egészséges gyermekek születnek az asszisztált reprodukciós klinikákon világszerte. Egéren az eljárás ugyanebben a formában nem kivitelezhető, ami az egér petesejt membránja és az azt körülvevő zona pellucida fiziko-kémiai tulajdonságainak tudható be. A 90'es évek közepén fejlesztettek ki a probléma áthidalására egy Piezo-elektromos hatáson alapuló, horizontális irányban, változtatható frekvenciájú és amplitúdójú, mikrorezgéseket kifejtő rendszert, ami az injektáló mikrokapilláris átjutását segíti az egérpetesejt zona pellucidáján és membránján. Azonban még ezzel a módszerrel is a petesejtek 30-50% lízis áldozatává válik a beavatkozás során, illetve az azt követő 1 órában. A sikeres injektálást követően, az ép membránnal rendelkező petesejtek 92-96 %-a eléri a 2 sejtes, morula, illetve 86-90%-ban a blasztociszta stádiumot. Néhány embrió 2 ill. 4 sejtes állapotban megállhat az osztódásban. Az egér modellrendszeren végzett ICSI beavatkozással létrehozott embriók alkalmasak lehetnek arra, hogy korszerű génműködés-vizsgálati módszerekkel tanulmányozhassuk a mikromanipuláció következtében esetleg kiváltott epigenetikus változásokat. Az epigenetikus változások és az utód analízis adatainak összevetésével az egér rendszeren tapasztalt összefüggések nagy jelentőséggel bírhatnak a humán ICSI-t alkalmazó szakemberek számára.

Új irányok a HPV diagnosztikában

Dr. Jeney Csaba, Genoid Molekulárbiológiai Laboratórium

A humán papillómavírus diagnosztikája az - elmúlt években - általánosan elfogadott eszköze lett a nőgyógyászati onkológiai szűréseknek. A hangsúly a citológiai leletek konfirmációjáról fokozatosan a predikció, az önálló diagnosztika modalitás és a hatékonyabb szűrési algoritmusok felé helyeződött át. Azonban az új szerepkörök, új problémákat is felvetnek, így új kutatási irányok és új válaszok születtek. Néhány országban már tapasztalatokat is igyekeznek levonni a változásokból. A humán papillómavírus diagnosztikája technológiailag is változásokon megy át, így a molekuláris diagnosztikai módszerek új generációjának megjelenése is küszöbön áll. Előadásunkban a fenti változások fényében tárgyaljuk a magyarországi lehetőségeket és a lehetséges fejlődési irányokat.

Spindle View

Dr.Kanyó Katalin, Szent János Kórház, Budai Meddőségi Centrum
Dr.Konc János, Szent János Kórház, Budai Meddőségi Centrum
Varga Erika, Szent János Kórház, Budai Meddőségi Centrum
Kriston Rita, Szent János Kórház, Budai Meddőségi Centrum
Kovács Adrienn, Szent János Kórház, Budai Meddőségi Centrum

A petesejt hagyományos, fénymikroszkóppal látható morfológiai jellemzői nem adnak elég információt a megtermékenyülés előrejelzéséhez, ill. későbbiekben az embriók transzferre történő kiválogatásában.
A Spindle View technika bevezetése új lehetőséget adott kezünkbe az ICSI technikai kivitelezése során. A poláris test elhelyezkedése ugyanis sok esetben nem ad felvilágosítást az osztódási orsó pozíciójára, mint azt régebben hittük. Ezen módszerrel az élő petesejtben pontosan meghatározható az osztódási orsó helyzete, így nagyobb valószínűséggel kerülhető el annak sérülése. Így a spindle view technika tovább fejlesztésétől várható az ICSI eredményességének és a terhességi aránynak a javulása, esetlegesen a spontán vetélések arányának a csökkenése.
Az LC-Polscope polarizált fény segítségével, a kettős fénytörés elve alapján teszi lehetővé az örökítőanyag láthatóvá tételét és integritásának ellenőrzését.
A meiótikus orsó abnormális viselkedése multinucleált blasztomerek létrejöttét eredményezi. Integritása a korrekt meiózis és fertilizáció létrejöttét befolyásoló tényező. Az anyai kor emelkedése összefüggésben van az orsó architektúrájának változásával, ami az egyik oka lehet az alacsonyabb terhességi aránynak. Az osztódási orsó sérülésének egyik lényeges következménye aneuploid embriók létrejötte, melyek a kromatidák kiegyensúlyozatlan kapcsolódása során alakulnak ki.
Amennyiben az osztódási orsó kisebb arányban ill. egyáltalán nem látható az adott páciensnél, magyarázata lehet az infertilitás okának.
A technika lehetőséget nyújt a petesejt kezelés ellenőrzésére, mert az osztódási orsó csak a megfelelő technológia (hőmérséklet, gyors atraumatikus petesejt kezelés) betartása mellett észlelhető.

A férfi meddőség genetikai háttere

Kámory Eniko, LabOrigo Kft.,
Fodor Flóra, LabOrigo Kft.,
Csókay Béla, LabOrigo Kft.,
Kolacsek Orsolya, Tisza Tímea, LabOrigo Kft.,

A becslések szerint a meddő férfiak 10-15%-ánál genetikai rendellenesség áll a nemzőképtelenség hátterében. A genetikai rendellenesség gyakran mással nem magyarázható oligozoospermiával vagy azoospermiával társul. A genetikai okok jó része még ma is ism eretlen, de az ismert genetikai okok vizsgálata rendelkezésre áll, és a meddoség kivizsgálásának részét kell képeznie. Különösen fontos ez az asszisztált reprodukció különbözo módjainak alkalmazása elott, egyrészt az infertilitás hátterének tisztázása, másrészt az esetleges genetikai rendellenesség átörökítése kockázatának meghatározása céljából.
A férfi meddoség mintegy 5%-a kromoszómális okokra, számbeli vagy szerkezeti rendellenességre vezetheto vissza. Ezek kétharmad részét az X és Y kromoszómák rendellenessége teszi ki, melyek közül is a leggyakoribb a Klinefelter-szindróma. Ezek a betegek szinte mindig azoospermiásak, és a meddoség mellett jellegzetes külso megjelenés, valamint egyéb klinikai tünetek is jellemzik a kórképet. A TESE, illetve az ICSI hozzáférhetosége óta a Klinefelter-szindrómás betegek utódnemzése ma már nem teljesen remé nytel en. A súlyos oligo-, illetve azoospermiával járó nemzoképtelenség másik gyakori (10%) genetikai oka az Y-kromoszóma eukromatikus régiójában található 3 - a termékenyítoképességgel és a spermatogenezissel összefüggo - lókusz az azoospermia faktor (AZF) a, b és c régióinak mikrodeléciója. A mikrodeléció elhelyezkedése és kiterjedtsége elore jelzi a TESE sikerességét. Bizonyos területek kiesése esetén ugyanis TESE útján nyerheto sperma, míg más régiók hiányában megtermékenyítésre alkalmas spermiumot nyerni g yakor latilag lehetetlen. Sikeres mesterséges megtermékenyítés esetén a rendellenesség a fiú utódokra továbbörökítodik. Az azoospermiás férfiak mintegy 2%-ánál az ondóvezeték kétoldali hiánya tapasztalható. A nemzoképtelenség hátterében az ilyen esetek kétharmadában a cisztás fibrózis nevű betegség génjének enyhe, nem feltétlenül betegséghez asszociált defektusa áll. A s permiumképzés normális, ezért utódnemzés mesterséges megtermékenyítési módszerekkel lehetséges. Ezt megelozoen feltétlenül ajánlatos a noi partner tesztelése is a cisztás fibrózis génjének hibáira. Ha a mesterséges megtermékenyítés sikeres, a génhibát h ordoz ó férfi és génhibát hordozó no utódja 25%-os eséllyel cisztás fibrózisban fog szenvedni. A párt ilyen esetben genetikai tanácsadásban kell részesíteni, és esetleg prenatális diagnosztikát ajánlani.

A magyar IVF 15 éve

Dr. Konc János,Szent János Kórház, Budai Meddőségi Centrum, Centrumvezető főorvos

Az első magyar lombikbébi 1989-ben születet, akkor miért csak az elmúlt másfél évtizedről beszélek? Nos ennek az, az oka, hogy én csak kb.15 éve kerültem az IVF vonzáskörébe és azóta tölti ki ez életemet.
1992-ben kezdődött az IVF a Szt. János Kórházban és az első pesti privát magánintézetben. 1992-et tekinthetjük a fordulat évének, mert ekkorra már öt helyen folyt az országban az IVF központi finanszírozás nélkül.
Pár százra tehető az egy évben elvégzett ciklusok száma.
A társadalmi nyomás hatására 1994-re az OEP befogadta az IVF-t és ciklusonként finanszírozza azóta is szektor semlegesen. Az egységes finanszírozás bevezetése lehetőséget nyújtott a ciklusok számának emelésére és megindult az áradata az évek óta IVF-re váró betegeknek a központok felé.
Mára 12 IVF- központ alakult ki.
2002-ben 5537 IVF ciklus 1382 élve születés, 25% take home baby arány
2003-ban 5461 ET-vel végződő ciklus, 1385 élve szüléssel 25,4%-os "take home baby" arány. Vagyis 93000 ezer élve születésre az IVF-k 1,53%-os arányban jelennek meg. A nyugat-európai országokban ezen arány 2-3-szor magasabb, vagyis 3-4,5%, ugyanilyen jó a helyzet Csehországban is.
A 2004-es előzetes adatok közel hasonló számokat mutatnak, növekedés nélkül.
Döbbenetes a fejlődés 1992-es pár száz ciklushoz képest, ha a 2002-es 5537
IVF-ciklusra gondolok. 10 év alatt 5000-el nőtt a kezelések száma, és a 25,4%-os take home baby rate, lényegesen jobb az európai átlagnál.
Azonban az elvégzett ciklusok száma 2-3szor kevesebb a kívánatosnál.
A jelenleg 6000 ciklusnak 2-3x szorosára lenne objektíve szükség.
A ciklusok száma 2002 óta nem növekedett, stagnál!!

Miért?
- Az ötször finanszírozott ciklusok mellett rohamosan növekedtek a pácienst terhelő gyógyszerköltségek. Egy ciklus költsége elérheti a 200 000 Ft gyógyszer hozzájárulást a beteg részéről.
- Hosszú meddőség elleni kezelések miatt sokan elvesztik a munkahelyüket.
- Degressziós rendelet (csak 2004. január 1 óta tehető felelőssé a stagnációért) 
- Disszociáció alakult ki a nőgyógyász társadalom és az IVF központok között
- Ellenérdekeltség - Ellenségeskedés
- Az ART módszereinek birtoklása kevesek kezében

Feloldás 
- Át kell adni az ART basic módszereit a nőgyógyászoknak
- Az endoszkópiát jobban be kell vonni az IVF gyakorlatba (-így a többi nőgyógyász is részesévé válik az IVF tevékenységnek.
- Sok olyan, szakmai fórum, mint ez a mostani kongresszusunk, mert a meddősége kezelése közös ügyünk nemcsak az IVF központok privilégiuma.
- Nyitni kell az általános nőgyógyász szakma felé az IVF központoknak.

Puregon Pen

Dr.Konc János, Szent János, Kórház Budai Meddőségi Centrum

A Puregon Pent 2004. szeptember 10-e és 2005. március 10-e között a stimulációs kezelések során 702 esetben használtuk a Budai Meddőségi Centrumban.
A Pen-t mind IVF, mind ovuláció indukciós kezelésekben alkalmaztuk.
Az adagoló az inzulin adagoló elvei alapján működik. Jelenleg Magyarországon 300 NE és 600 NE Puregont tartalmazó cartridge-k vannak forgalomban.

Az adagoló előnyei
•  a páciens orvostól, nővértől való függését megszünteti
•  időt takarít meg mind a páciens, mind az egészségügyi személyzet számára
•  kevésbé fájdalmas, mint a hagyományos subcutan injectió alkalmazása

A Puregon Pen egyetlen elhanyagolható hátránya, hogy az adagoló használatának betanítására, egyszeri, ötperces, perszonális oktatás, foglalkozás szükséges.
Az elmúlt hat hónap alatt a Puregon Pent a páciensek megkedvelték. Nemcsak igénylik, de követelik is a mindennapi gyakorlatban.

A Budai Meddőségi Centrum 12 éves tevékenységének I.C.S.I.-T.E.S.E. tapasztalatai és eredményei

Dr. Kovács József, Budai Andrológiai Centrum,
Kovács Adrienn, Budai Meddőségi Centrum,
Kriston Rita, Budai Meddőségi Centrum,
Varga Erika, Budai Meddőségi Centrum,

A Budai Meddőségi Központ 12 éves tevékenységében 8 éve nyer alkalmazást az azoospermia esetében végzett testicularis sperma extractio, melyet követően intercytoplasmatikus sperma injectio történik vagy friss, vagy criopreservált spermium (hereszövet) felhasználásával.
Az általunk végzett több mint 150 beavatkozás tapasztalatait és eredményeit mutatjuk be, melyek alapján álláspontunk szerint azoospermia esetében az I.C.S.I.-T.E.S.E. módszer választandó elsősorban mint asszisztált reprodukciós lehetőség. Ezen túlmenően el kívánjuk fogadtatni azt a szakmai koncepciót, mely szerint az azoospermia miatt végzett herebiopsia csak olyan egészségügyi intézményben kerüljön kivitelezésre, ahol ingyenes szöveti cryopreservatióra van mód, mert ez képviseli a beteg érdekét, szolgálja egészségét, és csökkenti a házaspárok amúgy nem jelentéktelen anyagi megterhelését, és az üzleti vállalkozás helyett az egészségügyi ellátás személetét helyezi előtérbe.

Az erectilis dysfunctio kivizsgálása és kezelése (hasznos ismeretek nőgyógyászok számára)

Dr. Kovács József, Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat Urológiai-Andrológiai Rendelés

Az erectilis dysfunctio adequat perorális gyógyszeres kezelésére közel 10 éve nyílt lehetőség, mely a sildenafil megjelenésének köszönhető, és az addig alkalmazott terápiás lehetőségeket nemcsak kiegészítette, de szemléletváltozást is hozott az alkalmazható kezelések megítélését illetően.
Az urológiai-andrológiai rendelések tapasztalatai szerint ma már nem ritka, hogy a meddőségi problémával küzdő házaspárok mellett a potenciazavarral rendelkező férfi esetében is a férj-feleség együtt keresi fel a rendelőt. Nagy valószínűséggel az információk bővülésének következtében a nőgyógyászok is egyre gyakrabban fognak szembe kerülni betegeik partnerénél jelentkező potencia problémákkal.
Az előadás felfrissíti az anatómiai ismereteket, bemutatja a kivizsgálás menetét, a lehetséges gyógyszeres és egyéb kezelési lehetőségeket, melyek hasznosak lehetnek a gyakorló nőgyógyász számára.

Turn key projects and customized lab devices for ART

Andreas Kuball, product manager, MTG Németország

MTG Medical Technology Germany is a global supplier in the field of ART and a leading specialist in laser technology and image analysis software. With a comprehensive range of products for IVF laboratories and our knowledge in project management MTG is your partner for turn key projects. From your imagination to realization we take care of planning, supervision, installation, maintenance and service. Highlights are customized solutions like data logger systems, image and video broadcasting, special heating systems for microscopes, workstation or operating theater, customized interior as well as customized furniture.

Az ART és az endoszkópia 

Dr.Lintner Ferenc, Szent János Kórház, Szülészet- Nőgyógyászati Osztály

Az infertilitas kivizsgálásában és kezelésében az endoscopos beavatkozások szerepe az utóbbi években megnott. A laparoscopia és a hysteroscopia, mint minimal invaziv eljárások az asszisztalt reproductios technikák nélkülözhetetlen kiegészítoivé váltak. A kismedencei benignus kórképek, melyek infertilitast okoznak (endometriosis, myoma, petevezeto elváltozások) UH diagnózisa vagy gyanuja esetén a Goldstandard eljárásnak ma a laparoscopia tekintheto.
A laparoscopias műtéti tevékenység célja, a leheto legkisebb károsodással, ideális viszonyokat teremteni az ART alkalmazásához. Felvetodik a kérdés, hogy vajon mikor, és milyen műtét végzendo myoma, endometriosis, hydrosalpinx, kismedencei gyulladások (PID) esetén. A saját anyagaink közül a hydrosalpinx szerepét és kezelési elveit ismertetjük a műtétet követo terhességi eredmények tükrében.
Elveink szerint az ART alakalmazása esetén a hydrosalpinx szanálása lényeges, a terhességi eredményeket javítja és az ART alkalmazása elott elvégzendo. A hysteroscopia ma már rutin eljárásnak tekintheto, és a jelenlegi gyakorlatunkban mind az infertilitas kivizsgálásában, mind a sikertelen IVF-ek implantációt befolyásoló méhüregi eltérések diagnosztikájában és ezek kezelésében is a legjobban alkalmazható módszer. A legfontosabb indikációs területek,az intrauterin összenövések, a submucosus myomák és a congenitalis uterus malformáciok ( septum).

IVF programunk helyzete az utóbbi két év eredményeinek tükrében

Dr. Mánfai Zoltán, PTE ÁOK Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinika ,
Dr. Wilhelm Ferenc, PTE ÁOK Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinika ,
Dr. Várnagy Ákos, PTE ÁOK Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinika ,
Prof. Dr. Szabó István, PTE ÁOK Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinika ,

A Pécsi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán az IVF programban elvégzett folliculus punctiok száma az utóbbi évek során 360-400 között ingadozik, ezen belül az ICSI beavatkozások aránya 40%-ról 60%-ra emelkedett. A transzfereket a 3. vagy 5. napon végezzük, ekkor történik a számfeletti embriók lefagyasztása is. Az embrio fagyasztás bevezetését követően 2003. óta végezzük nagyobb számban a fagyasztva tárolt embiok beültetését. Az utóbbi két év adatainak feldolgozása során mind a friss, mind a fagyasztott embriókkal történt beültetések után az 5. napon történő blasztociszta transzfer eredményezett magasabb terhességi arányt. A fagyasztott embriók beültetéséből adódó terhességi arány 2004-ben ugrásszerű emelkedést mutatott az előző évihez képest. A "take home baby" arány a fenti időszakra vetítve enyhén emelkedő értéket mutat, mind indított ciklusra, mind embrio transzferre vetítve. Ugyanakkor az IVF program révén a "iatrogen" többes terhességek száma ugrásszerűen megemelkedett, a perinatologiai mutatók alakulása pedig a többes terhességek arányával mutat szoros összefüggést. Az IVF terhesek kb. 1/3-a gemini, így a koraszülések és az emiatt fellépő neonatologiai szövődmények előfordulása magasabb az átlag populáció ugyanezen mutatóihoz viszonyítva.

A preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) jogi vonatkozásai

Dr. Mogyorósi Dorottya, Egészségügyi Tudományos Tanács Titkársága, Humán Reprodukciós Bizottság, Főosztályvezető-helyettes

Az előadás rövid, lényegi összefoglalóját adja a preimplantációs genetikai diagnosztika nemzetközi irányelvének - European Society of Human Genetics (ESHG) és az European Society of Human Reproduction and Embryology (ESHRE) közös kiadványa alapján - , illetve bemutatja a hazai szabályozás hatályos és tervezet fókuszpontjait.
A fenti szakmai társaságok közreműködésével áttekintő munka készült az asszisztált reprodukció és a genetika szakmai, jogi és társadalmi vonatkozásairól a nemzetközi szervezetek (ideértve az Európai Únió szabályozási eszközeit is), az európai országok, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, az iszlám országok és Izrael szabályozásának összefoglalásával. A PGD végzése számos európai országban tiltott (Ausztria, Németország, Svájc, Olaszország), a többi országban csak szigorú garanciák megléte esetén megengedett: tiszteletben tartják a beteg önrendelkezési jogát, részletesen kidolgozták a beleegyezési nyilatkozatok tartalmát, szakmai-társadalmi vita során határozták meg a vizsgálandó genetikai betegségek körét. Magyarországon a PGD végző egészségügyi szolgáltatók ezen beavatkozásra történő engedélyét a hatályos szabályok alapján az ÁNTSZ a Humán Reprodukciós Bizottság javaslata alapján adja

Spermiumon végzett FISH vizsgálatokkal szerzett tapasztalataink

Molnár Zsuzsanna, DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Debrecen
Rákosy Zsuzsa, Treszl Andrea, Balázs Margit,
Dr. Bazsáné Dr. Kassai Zsuzsa, DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Debrecen
Kovács Tamás, DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Debrecen
Jakab Attila, DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Debrecen

Az aneuploid spermiumok többsége a természetes spermium szelekció érvényesülése esetén nem vehet részt a megtermékenyítésben. Az asszisztált reprodukciós eljárások során a természetes szelekció lépései csak korlátozottan érvényesülnek. Az infertilis férfiak spermájában, a spermatogenezis sérüléséből adódóan az éretlen és aneuploid sejtek előfordulása gyakoribb, sőt, meghatározó is lehet. ICSI során éretlen spermiummal is lehetséges a fertilizáció, ugyanakkor az éretlen spermiumok között az aneuploidia kockázat magas. Az ICSI utódok között egyes számbeli és strukturális kromoszóma rendellenességek emelkedett gyakoriságát figyelték meg. Kevésbé tisztázott a sikertelen beavatkozásokért felelőssé tehető, paternális eredetű aneuploid megtermékenyítések gyakorisága, melyről egyelőre csak közvetett adataink vannak. Az egyes kromoszóma aneuploidiák gyakoriságát nagy számú dekondenzált spermiumon végzett floureszcens in situ hibridizációval lehet meghatározni. Erre vonatkozó hazai adatok még csak sporadikus vizsgálatok alapján születtek. 
Célkitűzés: a számbeli kromoszóma anomáliák gyakoriságának vizsgálata infertilitás miatt kivizsgáláson jelentkező hazai pároknál a férfi spermájában, valamint a spermiogramban hagyományosan alkalmazott jellemzők viszonya az aneuploid és diploid sejtek gyakoriságához. Módszer: Meddőségi kivizsgálás keretében 9 férfi ondójának vizsgálatát végeztük. Vizsgáltuk a spermiogram WHO kritériumok szerinti hagyományos jellemzőit, valamint a keneteken centromér kromoszóma szondákkal multicolor fluoreszcens in situ hibridizációt végezve megállapítottuk a 17-es, X és Y kromoszómák diszómia gyakoriságát és a diploid spermiumok előfordulási arányát. Összesen 45,734 spermium értékelésére került sor, mintánként hozzávetőleg 5,000 sejtre (átlag 5081, SD:+-294). Mért adatainkból kalkuláltuk a sperma minták számbeli kromoszóma anomáliáinak frekvenciáját. 
Eredmények: A vizsgált férfiak átlagos spermium-koncentrációja 59 millió/ml (SD:+-25; tartomány: 20-90). Az X/Y spermiumok aránya 1,09-nak mutatkozott. A nemi kromoszóma diszómia gyakoriság 0.72%, a 17-es kromoszóma diszómia gyakorisága 0,17%, a diploidia gyakoriság 0,13% volt. A vizsgált kromoszóma anomáliák jelentős egyéni eltérésekkel jelentkeztek. A leggyakoribb diszómia az XY diszómia (0,87%). A minták átlagos becsült aneuploidia gyakorisága 8,2% (SD+-7,8%) volt. A két oligozoospermiás mintában figyelemreméltóan emelkedett az aneuploid spermiumok becsült frekvenciája (12,27% és 18,10%). A diploid sejtek gyakorisága minden esetben 1% alatt maradt, mely azonban nem elhanyagolható. 
Következtetés: Hazai férfiakon végzett vizsgálataink megerősítették korábbi eredményeinket. Az aneuploid spermiumok előfordulása normozoospermiás donoroknál sem elhanyagolható, a kockázat a spermiogenezis zavarainál, csökkent spermiumszám esetén fokozott, felelős lehet az asszisztált reprodukciós beavatkozás sikertelenségéért. A spermiogram hagyományosan alkalmazott jellemzői (spermium-koncentráció és motilitás) és a számbeli kromoszóma anomáliák gyakorisága között azonban nincs szoros összefüggés. A kockázat pontos megítélése spermiumon végzett fluoreszcens in situ hibridizációval lehetséges. (Támogatás:DEOEC-Mecenatúra)

Endometriózisban szenvedo meddo betegek műtéti és gyógyszeres kezelésének eredményei

Murányi Zoltán, OGYK. Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály,
Drávucz Sándor, OGYK. Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály,
Vajda Miklós, OGYK. Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály,
Doszpod József, OGYK. Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály,
Török Miklós, OGYK. Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály,

Az endometriózis kezelésére többféle protokoll létezik a kölönbözo műtétes és gyógyszeres (danazol, GNRH analóg) beavatkozások kombinációjával. Vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy a sebészi megoldás önmagában, vagy kiegészíto gyógyszeres kezel éssel együtt hatékonyabb a terhesség létrejötte szempontjából. 36 hónap alatt 102 endometriózisban szenvedo betegnél végeztünk laparoscopos műtétet, melynek során az fellelheto endometriózis gócokat a leheto legteljesebben eltávolítottuk. Az egyik csoport kapott postoperatív gyógyszeres kezelést, a másik csoport ne m. Azt vizsgáltuk, hogy összesen hányan estek teherbe a kezelés után, illetve milyen ez az arány az inszeminációs beavatkozás, valamint spontán házasélet után.
Eredmények: 
Minimális és enyhe endometriózisban szenvedoknél a gyógyszert kapók teherbeesési aránya a kezelés után 42% volt, míg a gyógyszert nem kapóknál 45%. A közepesen súlyos és súlyos endometriózisban szenvedoknél ugyanez az arány mindkét csoportná l 25% volt. Másik szempontból vizsgálva a minimális és enyhe endometriózisban szenvedoknél és gyógyszert kapóknál inszeminációt követoen 48%, házasélet után 30% lett terhes. A gyógyszert nem kapók közül az inszemináltaknál 50%, a spontán házaséletet éloknél 29% volt az arány.
A közepesen súlyos és súlyos endometriózisban szenvedoknél a gyógyszert kapóknál inszeminációt követoen 33%, házasélet után 0% lett terhes. A gyógyszert nem kapók közül az inszemináltaknál és házaséletet követoen az elozovel azonos arányokat kaptunk.

Következtetések: 
Eredményeink alapján azt gondoljuk, hogy a laparoscopos műtét után az endometriózis súlyosságától függetlenül nem érdemes gyógyszeres kiegészíto kezelés is adni, hanem jobb eredmény érheto el, ha a leheto leghamarabb inszeminációs kezel éshez folyamodunk. ,

IVF-kezelések során alkalmazott kombinált GnRH-agonista+hMG és GnRH-antagonista+hMG stimulációk összehasonlítása: eset-kontrol tanulmány

Murber Ákos, Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest ,
Fancsovits Péter, SE-ÁOK, I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest ,
Hauzman Erik, SE-ÁOK, I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest ,
Papp Zoltán és Urbancsek János, SE-ÁOK, I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest ,

Bevezetés: 
A jelenlegi gyakorlatban az IVF-kezelések döntő többségében kombinált GnRH-analóg (agonista vagy antagonista) és gonadotropin stimulációt alkalmazunk. A GnRH- analóg megválasztása befolyásolhatja a kezelés eredményességét. Jelen tanulmányunkban két GnRH-analóg + gonadotropin stimulációs protokollt hasonlítottunk össze az IVF-kezelés eredményessége szempontjából. 
Anyag és módszer: 
2001 júniusa és 2004 decembere között 169 human menopausalis gonadotropin (hMG) stimulációt végeztünk GnRH-antagonista cetrorelix (0,25 mg CetrotideR s.c.) alkalmazása mellett. 169 kombinált GnRH-agonista triptorelin (0,1 mg DecapeptylR s.c. ) + hMG (hosszú protokoll) ciklust feleltettünk meg az antagonista ciklusoknak életkor, BMI, bazális FSH, korábban végzett IVF-kezelések száma és a kezelés javallata alapján. A statisztikai értékelést Wilcoxon's matched pairs rank sum és McNemar's chi-square teszt segítségével végeztük. Az eredményeket a középértékek és a 25 illetve 75 percentilisek feltüntetésével adjuk meg. 
Eredmények: 
A stimuláció során alkalmazott hMG-ampullák számában észlelhető különbség elérte a szignifikancia szintet a két csoport között [antagonista vs. agonista csoport, 23 (18-36) vs. 25 (21-35) darab; P=0.04]. A hMG kezelés időtartama szignifikánsan rövidebb volt GnRH antagonisták [9 (8-10) nap], mint agonisták alkalmazásával [10 (9-11) nap; P<0.001]. A nyert petesejtek és a beültetett embriók száma szignifikánsan alacsonyabb volt az antagonista csoportban [6 (4-8) petesejt és 3 (2-4) embrió], mint az agonista csoportban [8 (5-11) petesejt; P<0.001, és 3 (3-4) embrió, P=0.01]. Az indított ciklusokra vonatkoztatott terhességi arány az antagonista csoportban 31,4% (53/169), az agonista csoportban 37,9% (64/169) volt, mely különbség azonban nem bizonyult szignifikánsnak. 
Megbeszélés: 
Eredményeink alátámasztják azon feltételezést, mely szerint a GnRH-antagonisták kedvezőtlen hatással lehetnek az embrió beágyazódására, mivel a két csoportban hasonló terhességi arányt értünk el annak ellenére, hogy a GnRH-agonisták alkalmazása mellett több petesejtet nyertünk és több embrió került beültetésre, mint GnRH-antagonisták alkalmazása esetén.

Chlamydia trachomatis - új ismeretek a kórokozóról, mely meddőséget okozhat

Dr. Páczi István , UniCorp Biotech Kft., 
Dr. Horváth László Zsolt, MD, PhD , UniCorp Biotech Kft., 
Dr. Bálind Sándor , UniCorp Biotech Kft.

Az elmúlt években egyre többet tudtunk meg a Chlamydiáról. Ez a kórokozó napjainkra a leggyakoribb fertőző betegség okozója lett, gyakoribb, mint az egyszerű nátha. Mivel a fertőzés az esetek nagy részében nem okoz tüneteket, a kezeletlen esetek száma rendkívül nagy. Egyes szerzők szerint a meddőség miatt segítségre szorulók 20%-ában egy korábbi Chlamydia-fertőzés állhat a háttérben, míg ugyan ezen szerzők az extrauterin graviditások 43%-áért teszik felelőssé ezt a baktériumot. Magyarországon csak becsülni lehet a betegség elterjedtségét, az eddigi adatok azonban azt mutatják, meglehetősen rosszul állunk. Az előadás célja, hogy bemutassuk a legfrissebb epidemiológiai adatokat, ismertessük a baktériummal kapcsolatos legfrissebb mikrobiológiai újdonságokat, a diagnózis lehetőségeit és a kezelést is érintjük. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet erre a betegségre és következményeire, valamint arra, hogy a megfelelő időben történő beavatkozás mekkora jelentőséggel bírhat a meddőséggel foglalkozó orvosok kezében.

Az asszisztált reprodukciós költségek kényszerű emelésének elkerülhetetlensége

Prof. Dr. Papp György, Országos Gyógyintézeti Központ Andrológiai és Urológiai Osztály

Az utóbbi évtizedekben az asszisztált reprodukció korrekt megbízható módszerként, vesz részt, a pozitív családtervezés folyamatában. A széleskörű alkalmazás gyakorlati problémákat hozott felszínre, gazdagodott a diagnosztika, személyre szabottabb a módszerek megválasztása, finomodtak azok a vizsgáló eljárások, ,melyek a beavatkozás eredményességét emelhetik,. Ez nemcsak a női oldalra vonatkozik, az e kérdésben alkalmazott andrológiai diagnosztika is sokat fejlődött. Az utóbbi években tanultuk meg, az Y- krómoszoma mikrodelécioinak fertilitási jelentőségét, és szerepét az asszisztált reprodukciós eredményesség perspektíváinak megítélésében. Minden olyan új ismeret tehát, amely befolyásolhatja az ART különböző formáinak eredményességét gyakorlati jelentőséggel bír. Az utóbbi években egyre több adat válik ismertté a herpesz simplex fertőzés nemzőképességi vonatkozásairól . Jelenleg úgy tűnik, hogy a diagnosztikus paletta ezen területre vonatkozó vizsgálato9kkal való kiegészítése elkerülhetetlen, még akkor is, ha ez a beavatkozás költségemelő tényezőjeként jelentkezik. Különösen fontos ez azért is, mert a cryópreservatio sem bizonyul szűrőnek, a vírus fertőzés kivédésében.
Az előadás az ezzel kapcsolatos irodalmi összefoglalást végzi el megfelelő konzekvenciák levonása mellett.

A myoma és az infertilitás

Prof. Rákóczi István, Szent Imre Kórház, Szülészet-Nőgyógyászati Osztály

IVF laborunk eredményei az elmúlt év adatai alapján

Sándorné Soós Mónika, PTE ÁOK Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinika,
Gödöny Krisztina, PTE ÁOK Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinika,
Szász Erzsébet, PTE ÁOK Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinika,
Prof. Dr. Szabó István, PTE ÁOK Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinika,

Az utóbbi években klinikánkon elvégzett stimulált ciklusok száma 400 körül ingadozott. A visszaültetések száma évek óta 350-400 közötti. A 2004-es évben 379 indított ciklusból 363 folliculus punctiót végeztünk, és ebből 345 embryó visszaültetésre került sor. Az embryó transzferre számított terhességi arány átlagosan 36 %-os volt.
A megtermékenyítés módja 1/4-3/4 arányban az ICSI beavatkozások felé tolódott el. Az embryók visszaültetését a 3. és az 5. napon egyaránt végeztük, körülbelül ugyanolyan arányban, mégis néhány %-kal magasabb az 5. napos ET-ből létrejött terhesség aránya. Az 5. napos transzferek 80%-a felett sikerült legalább 1 blasztocysztát visszaültetnünk.
A számfeletti, jó minőségű embryók lefagyasztására 3. és 5. napon is van lehetőség. Az elmúlt évben a fagyasztott embryók visszaültetése 39 %-ban eredményezett klinikai terhességet. Az 5. napos embryók itt is nagyobb százalékban tapadtak meg.

A dohányzás okozta DNS károsodás és hatása az IVF kezelés sikerességére

Sinkó Ildikó, MTA Szegedi Biológiai Központ,
Zádori János, SZTE Asszisztált Reprodukciós Központja - Kaáli Intézet,
Mórocz Mónika, MTA Szegedi Biológiai Központ,
Raskó István, MTA Szegedi Biológiai Központ,

A fejlődő tüszőkben a petesejtek és a cumulus sejtek közötti tápanyag és szignál molekula áramlás fontos szerepet játszik a petesejtek normális fejlődésében. A cumulus sejtek mint mediátorok szerepet játszanak a petesejtek érésében, az ovulációban és megtermékenyülésben, ezáltal alkalmasak lehetnek a reprodukcióban szerepet játszó toxikus hatások vizsgálatára. Tudjuk, hogy a dohányzás általános egészségkárosító, rákkeltő hatásán kívül a reprodukciót is negatívan befolyásolja. A cigaretta füstben számos olyan kémiai anyag található, amelyek külső eredetű oxidatív stresszt okozva károsíthatják a magi és mitokondriális DNS-t, a fehérjéket és lipideket. A környezeti DNS-károsító hatások vizsgálatára széles körben elterjedt módszer az ún. egy sejt gél elektroforézis, vagy comet-assay. A módszer lényege, hogy a sejteket agaróz gélbe ágyazva alkalikus lízis után megfuttatva a károsodott DNS szálak kihurkolódnak a sejtmagból és üstökös-szerű képet mutatnak. Az üstökös farkának nagysága a DNS-károsodással arányos. Ezzel a módszerrel kimutattuk, hogy IVF-ICSI kezelésben részesülő dohányos asszonyoknál a cumulus sejtek örökítőanyaga szignifikánsan több törést tartalmaz a nem dohányzókénál. A 3. napos hormonértékek közül szignifikánsan magasabb FSH értékeket mértünk a dohányosoknál, míg ellentétben korábbi publikációkkal az ösztradiol szint esetünkben nem tért el jelentősen a két csoportot összehasonlítva. A petesejtek száma, a fertilizációs ráta, a transzferált preembriók száma és az endometrium vastagsága nem volt magasabb a nemdohányzóknál, csak a visszaültetett grade 2 embriók arányában találtunk szignifikáns különbséget a két csoport között. Annak ellenére, hogy a beültetett morula és grade 4 embriók nagyobb arányban fordultak elő a dohányosok között, a terhességi ráta a dohányzóknál szignifikánsan alacsonyabb volt. Vizsgálatainkkal kimutattuk, hogy a dohányzás jelentős mértékű DNS károsodást okoz a cumulus sejtekben és szignifikánsan csökkenti az IVF sikerességét. Tekintettel a cumulus sejtek fontos szerepére a petesejtek "jólétének" biztosításában, a velük végzett comet-assay vizsgálatok lehetőséget adnak különböző reprodukcióban szerepet játszó toxikus hatások tanulmányozására.

A petevezeto átjárhatóságának szelectiv endoszkopos vizsgálata

Dr. Szabó István, SE. II.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika,
Dr. Sziller Péter, SE. II.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika,
Dr. Sobel Gábor, SE. II.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika,
Dr. Vermes Gábor, SE. II.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika,

1.A női eredetű meddőség hátterében az irodalom 25 - 35 %-ban a tubafaktort jelöli meg. 
2.A petevezető átjárhatósági vizsgálata során 15 - 25 %-ban mutatkozik elzáródás a petevezető proximális szakaszán ( a petevezető intramurális részén).
3.Szelektív katéterezés során a fenti petevezetők 70 - 80 %-a átjárhatóvá tehető. 
4.Amennyiben HSG - vel igazolt kétoldali proximális tubaelzáródás igazolt, úgy a beteg lombik progmra kandidátus.
5.A sikertelen IVF - ek után elvégzett hysteroszkopiák során legalább 15 %-ban találunk intrauterin patológiát. Mindezek alapján ajánljuk a fent részletezett esetekben, illetve tervezett IVF előtt a petevezetők átjárhatóságának szelektív vizsgálatát. Erre a klinikánkon kidolgozott és alkalmazott endoscopos módszer is kiválóan alkamas.

Az előadásban a módszert ismertetjük, melynek során hyszteroszkóp munkacsatornáján keresztül jutunk el a petevezető szájadékáig. Szükség esetén a proximalis szakasz kanülálása és metilénkék befecskendezése után válik láthatóvá az áramlás a tubákon, mely az átjárhatóságot bizonyítja CF ( continous flow ) mellett.

Az OVI Klub két éve Magyarországon

Dr.Szabó Júlia, Organon Hungary Kft.,

Az OVI Klub egy szakmai továbbképző program, mely a meddőséggel, de nem lombikbébi kezeléssel foglalkozó nőgyógyászok számára született 2003-ban. Az elnevezésben szereplő OVI szó -mely az ovuláció indukció rövidítése - jelőli a meddőség kezelésén túl, azon törekvésünket is, hogy a továbbképzés az alapoktól, azaz az "OVI"-tól indult. A Klub szó a program baráti, társasági, interaktív, azaz "klub" jellegére utal. Az OVI Klub létrehozőja az Organon Hungary Kft, szakmai támogatója MART, a MART szakorvosai valamint a Magyar Nőorvos Társaság. A születése őta eltelt több mint két év eredményeiről, sikereiről és nehézségeiről, további céljairől valamint a program mögött álló internetes oldalről ad rövid összefoglalót a szerző előadásában.

PCO-sy laparoscopos kezelésével szerzett tapasztalataink

Szeberényi Zsolt, Réthy Pál Kórház Békéscsaba,
Rucz Árpád, Réthy Pál Kórház Békéscsaba

Osztályunkon 1992 óta használjuk a "golf labda" technikát PCO-s betegek laparoscopos kezelésére. Műtéti metodikánk némiképpen eltér az irodalmi ajánlásoktól, az ezzel kapcsolatos tapasztalataink, eredményeink, valamint egy rövid videoclip képezi eload ásunk tartalmát. Évente 60-80 ilyen beavatkozást végzünk. A páciensek 95-97%-a a műtétet követoen eumenorrhoeássá válik, 50%-a 6 hónapon belül egyéb kezelés nélkül, további 25%-a ovulatio indukció során teherbe esik. Ezen páciensek terhességének sikeres menedzselése komoly kihívás a terhesgondozás, ill. a terhespatológia számára.

Meddőség, endometriosis és krónikus kismedencei fájdalom

Dr Szendei György, SE-ÁOK I Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika,
Dr Bán Zoltán, SE-ÁOK I Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika,
Dr Dévényi Nóra, SE-ÁOK I Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika,
Dr Csapó Zsolt, SE-ÁOK I Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika,

Összefoglalás: 
A szerzők a klinika Endokrinológia-Endometriosis Ambulanciáján 1995. január 1. és 2000. január 1. között megjelent, szövettanilag igazolt kismedencei endometriosisban szenvedő 165 beteg adatait ismertetik, akiknek az elsődleges panasza az infertilitás volt, de a második panaszukat a krónikus kismedencei fájdalom jelentette. Az endometriosis diagnosisának megállapítása laparoscopia vagy laparotomia útján történt. A szövettani vizsgálattal igazolt endometriosis kiterjedtségét az American Fertility Society 1986-ban módosított (R-AFS) értékelési rendszere alapján határozták meg. Az elsődleges sebészi beavatkozást követően 6 hónapos GnRH-analóg gyógyszeres kezelést alkalmaztak. A kezelés befejezése után 8-10 héttel kontroll laparoscopos vizsgálatot végeztek. Az ennek során elvégzett chromopertubatio eredménye alapján szükség esetén asszisztált reproductiós technika (ART) alkalmazását javasolták a kívánt terhesség elérése céljából. Az operatív- GnRH-analog-operatív kezelést követően 83 betegnél spontán terhesség következett be. Amennyiben igazolt ovulatios ciklus és normozoospermia esetében terhesség 6 hónap alatt nem jött létre, vagy egyéb okok (andrológiai, tubaris faktor) azt eleve indokolták, ART alkalmazására került sor, ezáltal további 77 terhesség jött létre. A meddőség miatt kezelt betegeket - a kívánt terhesség beteljesülése után, a lactatiós periódust követően - nem szokványosan alkalmazott monofázisos oralis anticoncipiens (OAC) kezelésben részesítették. A szerzők ismertetik a krónikus kismedencei fájdalom lehetséges okait, a modern diagnosztikai lehetőségeket, különös tekintettel az endometriosisra, amelynek felismerésében a diagnosztikus és az operatív laparoscopia különös jelentőséggel bír. Hangsúlyozzák a korai diagnosis és a megfelelő operatív kezelés szükségességét. A szülést követő 2 éves nyomonkövetés során az alkalmazott OAC használata mellett csak az esetek egytizedében tapasztaltak kiújulást.

A Menopur® szerepe az asszisztált reprodukcióban
Irodalmi áttekintés

Dr.Szilágyi Zoltán, Ferring Pharmaceuticals

A Menopur®-ral kapcsolatos első klinikai vizsgálati eredményeket 2002-ben publikálták, és ezidáig összesen 4 közlemény jelent meg.
Az eddigi legnagyobb klinikai vizsgálatban amelyben hMG-t (Menopur® ) rekombináns FSH-val hasonlítottak össze nem volt szignifikáns különbség a terhességi rátát illetően (Menopur® 25% vs. rFSH 22%). A további elemzések azt mutatták hogy ICSI alkalmazása esetén nem, de IVF-ben szignifikánsan magasabb volt terhességi arány a Menopur® csoportban (31%) mint a rFSH csoportban (20%). A szerzők a különbséget az LH-nak a cumulus oophorus sejtjeire történő hatással magyarázzák, amelyek ICSI esetén viszont nincsenek jelen. Emellett a Menopur® -csoportban szignifikáns összefüggést észleltek a terhességi arány és a 6. napon mért hCG-szint között. A szerzők véleménye szerint a Menopur®-ban lévő hCG LH-szerű hatása fontosabb tényező lehet a terhesség létrejöttében mint az LH önmagában. A vizsgálat endokrinológiai leleteit is összehasonlították. A két kar között nem volt különbség a folliculusok, nyert oocyták, blastocyták számában. Friss embriók transzfere esetén a születési ráta 34% volt a Menopur® csoportban és 11% a rFSH csoportban, míg fagyasztott embriók transzferénél a Menopur® csoportban 20%, a rFSH csoportban 4% volt a terhességi ráta. A rFSh csoportban az LH szint alakulása prediktív értékűnek bizonyult a beavatkozás eredményességét illetően, míg a Menopur® csoportban ilyen korrelációt nem figyeltek meg. A szerzők azt a következtetést vonták le, hogy a Menopur® az LH aktivitás miatt eredményez jobb minőségű embriókat.
Egy másik prospektív, randomizált vizsgálat eredménye szerint szignifikánsan rövidebb ideig tartott a Menopur® (11.0 nap) mint a rFSH (12.9 nap ) kezelés és a Menopur® összdózisa szignifikánsan kisebb volt (22.4 vs. 27 ampulla). Az említett eredményekkel összhangban a Menopur® csoportban a kezelés során szignifikánsabb magasabb volt az östradiol, az immunoreaktív FSH és a hCG szintje. A transzferált embriók számában és a terhességi rátában nem volt szignifikáns különbség. A szerzők szerint a Menopur nagyobb mértékben serkenti a folliculogenezist mint a rekombináns FSH.
A vizsgálatok szerint a mellékhatásokban nem voltak szignifikáns különbségek: lokális reakció gyakorisága az injekció helyén 9,1% volt a Menopur® karon és 7,3% a rFSh karon. A legsúlyosabb mellékhatásként a II. és III. típusú ovárium-hiperstimulációs szindrómát jegyezték: gyakorisága 1,9% volt a Menopur és 1,2% a rFSH karon.
A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a Menopur® legalább ugyanolyan hatásos és biztonságos mint a rekombináns FSH.
Az említett eredményeket a MERiT vizsgálat hivatott megerősíteni, amelynek adatait az ESHRE kongresszusán teszik közzé 2005. júniusában.

Fertőző ágensek eliminációja IVF-laboratóriumi ivarsejt- és embriókultúra során

Szűcs Kálmán, Dévai Intézet, IVF-labor, Budapest ,
Bojtor Gyöngyi, Dévai Intézet, IVF-labor, Budapest ,

Cél: 
A laboratóriumi minták és a személyzet számára leginkább veszélyes fertőző ágensek, a lehetséges fertőzési források, eredetük, hatásuk áttekintése, a védekezési típusok katalogizálása.

Módszer:
A szakirodalom tematikus feldolgozása a lehetséges fertőzés eredete, módja, célterülete, hatása szerint.

Vizsgált tényezők:
Az áttekintés alapján elemezhető az IVF-laboratóriumi munkafolyamatok felépítésében a preventív tervezési szempontok hatása. Az ART-laboratóriumok alapműködését (IUI spermakezelés, IVF spermakezelés, follikuláris folyadék-kezelés, klasszikus embrió- és blasztociszta-kultúra, spermafagyasztás, embriófagyasztásos eljárások) hogyan lehet megfeleltetni a kontamináció elleni tevékenységeknek? Csökkenti-e az embriótenyésztés hatékonyságát a laboratóriumi munkavédelem elsodlegessége? Mit tehetünk akkor, ha fatális kontaminációs esemény történik az IVF-laborban? Mi tekinthető szükséges és elégséges eljárásnak kontaminációs gyanú esetén? Kezelhető-e biztonságosan fertőzött minta ?

Következtetés: 
A munkafolyamatok tervezése során messzemenően figyelembe kell venni a kontaminációból adódó problémákat. Kialakítható egy olyan optimális rendszer, amelyben nagy valószínűséggel mind a kezelt minta, mind a kezelő kontaminációja elkerülhető.

Ovulációindukciós kezelés 35 év feletti nőbetegek esetén: GnRH-agonisták vagy -antagonisták alkalmazása?

Dr. Urbancsek János, SE, I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika)

Az életkor előrehaladtával 35 év felett a petefészekkapacitás fokozatosan csökken és egyre gyakoribb a gonadotropin stimulációra adott gyenge petefészekreakció. A 35 év feletti nőbeteg in vitro fertilzációs (IVF) kezelés céljából történő ovulációindukciós kezelése ezért is jelent kihívást a terület szakemberei számára.
Az elmúlt évtizedben számos kombinált GnRH-analóg (-agonista, -antagonista) és gonadotropin stimulációs protokoll került alkalmazásra azzal a céllal, hogy idősebb, gyengén reagáló betegek petefészkének válaszkészségét és ezáltal az IVF kezelés eredményességét javítsák. A "klasszikus" hosszú protokoll szerinti GnRH-agonista+gonadotropin stimuláció hátrányos hatása az endogen FSH felszabadulás kifejezett gátlása, mely az antralis tüszők toborzása szempontjából, különösen idősebb betegek esetén kedvezőtlen. Ennek alapján számos, úgynevezett "flare-up" protocoll (rövid, ultrarövid, mikrodózis stb.) került bevezetésre a gyengén reagáló illetve idősebb betegek IVF kezelés céljából történő petefészekstimulációs kezelésére, melyek eredményessége az irodalmi adatok alapján rendkívűl ellentmondásos. Több szerző a GnRH-agonista napi adag tüszőfázis ideje alatti csökkentésének elvét a végsőkig fokozva a GnRH-agonista alkalmazását a menstruációs vérzés jelentkezésekor abbahagyta. Az eddig napvilágot látott randomizát, kontrollált tanulmányok szerint ezzel az úgynevezett "stop GnRH-agonisa" protokoll alkalmazásával sem sikerült azonban az idős betegek IVF kezelésének eredményességét javítani.
A kombinált GnRH-analóg+gonadotropin stimuláció során a GnRH-antagonisták az -agonistákkal ellentétben nem gátolják a tüszőérést a ciklus kezdetén amellett, hogy az agyalapi mirígy GnRH-receptorainak közvetlen és gyors gátlásával az idő előtti LH-csúcs jelentkezését megakadályozzák. Ennek alapján a GnRH-antagonista készítmények az idősebb betegek kombinált stimulációs kezelésének ideális GnRH-agonista összetevője lehet. Az eddig elvégzett vizsgálatok egymásnak ellentmondó eredményei alapján azonban jelenleg nem állítható egyértelműen, hogy a GnRH-antagonista készítmények alkalmazása jelenti a megoldást a 35 év feletti gyengén reagáló IVF betegek eredményes stimulációs kezelésében. A GnRH-antagonista készítmény adásának néhány nappal való késleltetésével azonban kedvező eredményekről számoltak be idős betegek petefészekstimulációja esetén.

Mikronizált progeszteron (Utrogestan) és használata az asszisztált reprodukciós gyakorlatunkban.

Dr. Wiegandt Péter, Szent János Kórház Budai Meddőségi Centrum
Dr. Zeke József, Szent János Kórház Budai Meddőségi Centrum
Dr. Ujvári Elemér, Szent János Kórház Budai Meddőségi Centrum
Dr. Konc János, Szent János Kórház Budai Meddőségi Centrum

Az Utrogestan egy, a természetben megtalálható prekurzor anyagból előállított, az ovarialis progeszteronnal megegyező hatóanyagot mikronizált formában tartalmazó készítmény. A többi progeszteron készítmények között egyedül áll azon tulajdonságával, hogy az indikációtól függően oralis és vaginalis úton egyaránt használható. A vaginalis alkalmazás indikációs köre a petefészek elégtelenség, a sárgatest elégtelenséggel összefüggő fertilitási zavarok, fenyegető vetélés, sárgatest fázis támogatása IVF kezelések kapcsán. Oralis használat javallata a premenstruális szindróma, a benignus mastopathia és a hormonpótló kezelés kiegészítése. Az epidemiológiai vizsgálatok nem találtak összefüggést a mikronizált természetes progeszteron használata és az esetleges teratogenitas között. A Budai Meddőségi Centrumban az asszisztált reprodukciós kezelések részeként rutinszerűen alkalmazzuk a mikronizált progeszteron vaginalis formáját. Inseminatios kezelés során a tüszőrepedést követően 3X100 mg, IVF kezelés során a folliculus punctio után 3X200-300 mg dózisban alkalmazzuk. Mélyhűtve tárolt embrió transzferéhez individuálisan 3X200-300 mg-ot használunk.

Antagonista és long protokoll szerint kezelt IVF ciklusokkal szerzett tapasztalataink összehasonlítása

Dr. Zeke József, Szt. János Kórház, Budai Meddőségi Centrum
Dr. Konc János , Szt. János Kórház, Budai Meddőségi Centrum
Dr. Kanyó Katalin, Szt. János Kórház, Budai Meddőségi Centrum
Kriston Rita, Szt. János Kórház, Budai Meddőségi Centrum
Varga Erika Szt. János Kórház, Budai Meddőségi Centrum

Bevezetés: A GnRH antagonisták megjelenése óta IVF kezelésekben való alkalmazásuk az utóbbi néhány évben egyre szélesebb körben terjed. 2000 májusától intézetünkben is folyamatosan használjuk az antagonista protokollt. 
Anyag és módszer: A két protokoll összehasonlítása során 2004 július 1. és 2005. február 28. között végzett vizsgálatunkból kizártuk a 40 évesnél idősebb, BMI: > 35 kg/m2, basal FSH: >10 IU/L jellemzőkkel bíró páciensek kezelési ciklusait. 450 eset felelt meg a vizsgálati kritériumoknak: 314 long , 136 antagonista protokoll. A kontrollált ovarium hyperstimulációkat rec FSH : HMG 3:1 arányban való adagolásával végeztük a páciensek életkorának, testtömeg indexének, a basal FSH- nak, és az ovariumok UH képének alapján megállapított dózisban. A folliculogenesist sorozatos TVS vizsgálatokkal, E2, LH, progeszteron hormon meghatározásokkal monitorizáltuk. Vizsgáltuk a továbbfejlődő terhességek, kóros terhességek megoszlását a két különböző stimulációs protokoll szerint, és a kezelések alábbi körülményeit: átlagos női életkor, BMI, basal FSH, törölt ciklusok aránya a két különböző kezelés során, szérum E2 érték a luteinizáció napján, az endometrium vastagsága, a ciklusok során felhasznált FSH-HMG mennyiség, az M-2-ben lévő petesejtek száma, zigóták száma, transzferált embriók száma. Eredményeinket kétmintás Student-féle t próbával, és X2 próbával vetettük össze. 
Eredmények: Long protokoll esetén 314 indított kezelésből 15-öt (4,8 %), antagonista protokollnál 136-ból 12-őt (8,8 %) töröltünk ovarialis válasz hiánya, vagy annak túlzott volta miatt. A long protokoll szerint stimuláltak átlag életkora 31,4 év, az antagonista csoportban lévőké 32,6 év volt. Nem találtunk significans eltérést a BMI-ben, a basalis FSH értékekben valamint az ET-hez viszonyított továbbhordott terhességek számában long: 30,8 % (N=92), antagonista: 29,8 % (N=37), sem a "kóros" ( biokémiai, korai AB-val végződő, és extrauterin) terhességek számában, long protokoll esetén ez: 13,05 % (n=41), antagonistánál 16,9 % (N=23). Significans eltérés volt a luteinizáció napján mért serum E2 hormonértékben, ami long protokoll esetén 500 pg/ml-el magasabb, mint az antagonista csoportban. Az endometrium az ET napján 1 mm-el vastagabb volt a long protokoll csoportban, ezzel együtt a felhasznált FSH, HMG mennyiség is 33%-al magasabb volt itt. A M 2 petesejtek száma long protokoll esetén átlagosan 1-el több mint az antagonista csoportban, (p<0,001) a zigóták száma pedig 0,8-al (P<0,01). A transzferált embriók száma long protokoll esetén 2,75 az antagonista csoportban 2,45 - a különbség nem significans.
Megbeszélés: Retrospektív analízisünk alapján véleményünk az, hogy az antagonista protokoll szerint végzett kezelések a "golden standard" long protokollal való összevetésben is hasonló eredményeket adnak. Figyelembe véve a GnRH antagonista jó compliance-ét, a rövidebb kezelési periódust, és az OHSS alacsonyabb előfordulási arányát - a kontrollált ovarium hyperstimuláció során ezen protokollt kompromisszumok nélkül alkalmazhatjuk.

IVF+ET kapcsán kialakult acut szövodmények endoscopiás ellátása

Dr.Zsolnai Csaba, Szt. János Kh, Szül Nőgyógy. Oszt.,
Dr.Lintner Ferenc, Szt. János Kh, Szül Nőgyógy. Oszt.,
Dr.Konc János, Budai Meddoségi Centrum,

Az asszisztált reprodukciós technikák alkalmazása alatt és után fellépo hirtelen szövodmények, mint az adnexumok torquatiója, illetve a folliculus-aspiratiók utáni, vagy a hyperstimulált ovariumok spontán ruptúrái kapcsán kialakuló akut vérzések igen sú lyos állapotok kialakulásához vezethetnek. Az ART&#8211;ák fejlodése kapcsán manapság jóval gyakrabban találkozunk ilyen esetekkel, mint 10-15 évvel ezelott amikor is az ilyen szövodmények ellátásnak kizárólagos módja a laparotomia volt.
A nemzetközi statisztikai adatok alapján ezen szövodmények elofordulása az összes folliculus punctiora viszonyitva kb. 3 ezrelék . Saját adataink ezzel teljesen egyeznek.2 éve adatait elemezve 2oo3.márc.15. és 2oo5 márc.15 között kórházunkban történt 1934 folliculus punctió történt. Sürgös mütéti beavatkozást igénylo eset 8 volt. A szövodmények műtéti ellátás kapcsán mindig laparoscopiás megoldásra törekszünk, bár a túlstimulált, törékeny ovariumszövet vérzés-forrásának megszüntetése nem egyszerű fe ladat ,s ezt a vérzés mértéke illetve a beteg általános állapota is gyakran neheziti. Az endoscopiás ellátás a beteg számára a legelonyösebb : az átlagos ápolási ido 42 óra, az ovariumok működése folliculometriával és seE2 méréssel ellenorizve) 92%-ban változatlan marad, így fontosnak tartjuk, hogy IVF-ET kezelések kapcsán fellépo akut szövodmények ellátásához az ilyen szövodmények. endoscopiás megoldásában nagy gyakorlattal rendelkezo intézetbe kerüljön a páciens.